- Hogy érzed, mennyire sikerült megvalósítani produkciódat, közösségi programodat? Ha erre válaszolsz, akkor röviden fogalmazd meg, hogy mit is csináltál.

Gyerekkoncertünk volt. Nem volt telejes-teli teltház, de volt annyi gyerkőc, akikkel tudtam a színpadon "dolgozni", hiszen mi mindig felhívjuk a gyerekeke zenélni, beöltözni, táncolni. Csak ez általában vetésforgóban szokott lenne, hogy számról- számra cserélődnek a "vedégművészeink", de most nem volt annyi bátor gyerkőc, ami lehetővé tette volna a cserét, lényegében ugyanazzal a "tánckarral" vittük végig a koncertet. Szívesebben játszottam volna szabadtéren, ahol többen, látják, hallják a produkciót. Mert a zenénk nem csak gyerekbarát, hanem jó táncalap felnőtteknek is.

- Mennyire tudtál együttműködni a szervezőcsapattal?

Ákos volt a kontaktemberünk, nagyon segítőkész volt, és jófej. Csakúgy, mint a pénzügyön a hölgyek, és a kedves jó Jörg Tibi, aki már évek óta derekasan hangosít minket. Nagyon kellemes meglepetés volt a színpadi dekoráció, gyönyörűen feldobta a pinceszer kicsit merev-hűvös atmoszféráját, a sok gömblámpa barátságos buborékként, mesebeli helyszínként nagyon is megfelelt:) és a Duna hátán érkezett uszadékfából kialakított "díszlet" is fokozta ezt az elvarázsolt, átlényegített teret.

- Mennyire érzékelted, illetve tudtad átvenni a szervezők egyre hangsúlyosabb közösségi alapú szemléletét? Pl. azt, hogy nem egy megrendelést teljesítesz, hanem a magad tudását, produkcióját hozod be a "közösbe"? Szerinted milyen arányban érzékelték a jelenlévők (kerülöm a közönség szót), hogy cél az előadók és a nézők közti kapcsolatrendszer helyretevése. Hogy ne a szolgáltatás érzése lengje körül a produkciót!

Azt hiszem ez még alakulóban van. Mi például próbáljuk mindig lazítani az embereket bevonni, közösségi táncoldát csinálni, ami a "saját" közönségünkkel már nagyon megy, de pl. a Mediawave-n csikorogva ment csak, nem nagyon oldódtak az emberek, lehet, hogy a pince hidegsége, az előző napok fagypontja is hozzájárult, hogy nehezebben olvadtak ki. Illetve az egymással eltöltött idő is biztos fontos. Szívesen csinálnék máskor manuális foglalkozást is, pl. a koncert előtt a gyerekekkel készítenénk kellékeket, és akkor kicsit jobban összemelegedhetnénk.

- Tudsz egy-két konkrét történetet, esetet, hogy mikor, miben és hol lehetett felfedezni a fogyasztás és szolgáltatás alapú rendezvényektől való szándékolt eltérés jegyeit. Pl. Silló Sanyi megfigyelte, percenként történt meg az erőd udvarán, hogy emberek ölelték meg egymást...

Kicsit olyan volt, mintha a vár egykori népe megelevenedett volna, csak éppen pár száz év csúszással. Lacikonyhák, mutatványosok, babakocsit toló Macsi, vének és ifjoncok, punkok és szép néger leányok kavalkádja. A Mediawave nekem mindig egy kicsit szerelmetes érzéseket hoz. Ez a májusi indítás felébreszti a hormonokat, akik a zenéktől, találkozásoktól elkezdenek virgonckodni a keringésben.

- Volt-e olyan program/esemény, amire magadtól sose mentél volna el, de így, hogy belecsöppentél, mégis érdekesnek találtad? Vagy épp ellenkezőleg: nagyon felidegesített?

Már évek óta játszik együtt Darvas Kristóf és Ujj Zsuzsi. Régen nagy Csókolom és Zsuzsi rajongó voltam, de még nem láttam a közös produkciójukat. Kristóffal, meg éppenséggel együtt zenélek már 13 éve:) Szóval szégyen és gyalázat de eddig nem mentem el koncertjükre, ezért hatalmas reveláció volt nekem a Mediawave-s együttlétük, mindketten zseniálisak voltak, és nagyot ütött a produkciójuk-máskor is elmegyek rájuk:)

- Érezted, hogy része vagy a történéseknek/eseményeknek? Mik voltak ezek a pillanatok? Ha nem volt ilyen, mi lehetett az oka?

A női mosdóban megismerkedvem egy 10 év körüli szeplős lánykával Ráchellal, akivel koncert-hangosítás problematikájáról nagyon szépen elbeszélgettünk, miközben vártunk a sorunkra. Ő egy potenciális "folyomány", akiből valószínűleg zenész vagy más művészettel foglalkozó emberke lesz. Remélem nyitva maradnak a kis befogadó sejtjei és tud a mediawave szellem-kavarodásából magába szívni olyan kódokat, amik aztán életre kelnek benne.