Melléklet – a kiadvány bevezető szövege:

Mindig is foglalkoztatott bennünket az a kérdés, hogy növeljünk? - a közönségünk számát, a fesztiválon fellépők és a vendégeink, látogatóink számát, növekedjünk minél nagyobbá, legyünk minél többen – vagy inkább a neveljünk?- kisebb létszámmal szervezzünk, s ne közönséget hanem közösséget formáljunk, értéket átadva és létrehozva, alakítva az életmódot és a gondolkodást?! Kell-e?, lehet-e? e két fogamat és folyamatot különválasztani? vagy áramolhat egymás mellett is? és még számtalan hasonló jellegű kérdésekre kerestük a válaszokat a projektünkben.

A NÖVELÉS vagy NEVELÉS? közösségalakító (formáló, erősítő) tevékenységek Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben című projekt megvalósítása konzorciumi partnerségben történt. A Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány és a Csaba Kulturális Egyesület a Táncművészetért civil szervezet együttműködésében. Ennek oka, hogy a két – az ország két távoli pontján elhelyezkedő – szervezet együttműködésével az ország nagyobb területére juthassanak el a projekt során szerzett tapasztalatok.

A projekt megvalósításába bevont külhoni civil partnerek cselekvő, aktív szervezetek, amelyek a helyi és térségi közösségük számára olyan kulturális tevékenységet folytatnak, melyek segíti a külhoni magyar kultúra ápolását, erősítik a helyben maradást.

Együttműködő partnereink:
1. Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért- Székelyudvarhely, Erdély, Románia
2. Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület (EMKE) – Szilágysomlyó, Partium, Románia
3. Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA)– Sepsiszentgyörgy, Erdély, Románia
4. Na'conxypan Polgári Társulás – Dunaszerdahely, Felvidék, Szlovákia

Különös fontosságú, hogy az együttműködéssel mélyüljenek a kapcsolatok az anyaországi és határon túli magyar kulturális szervezetek között. A partnerszervezeteket olyan térségekből választottuk, ahol a külhoni magyarság lélekszáma magas, így amellett, hogy a tudásukat meg tudják osztani a magyarországi konvergencia régiókban működő szakemberekkel, ők maguk is tapasztalatokkal gazdagodhatnak.

A projekt keretében a közösségfejlesztés, közösségalapú életmód és kultúraterjesztés területén történő jó gyakorlatok, tapasztalatok átvétele és átadása történt. Fontosnak tartottuk, hogy a műhelymunkákon, tanulmányutakon bemutassuk a szakembereknek egy-egy szűkebb térség társadalmi problémáit is, annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítsunk magyarországi és külföldi szakembereknek a jó gyakorlatok, tapasztalatok átadására, amelyek alkalmasak lehetnek a térség felzárkóztatására. A fejlesztés a projektbe bevont szervezeteknek is hasznos, hiszen olyan új módszerek sokaságát sajátítottak el, amelyet hatékonyan tudnak alkalmazni a saját szervezetük életében is, kilépve a saját eddig megszokott keretükből.

Az egyes tanulmányutakat, műhelymunkákat összefoglaló dokumentumfilmek, a projektet reklámozó, kivonatos szerkezetű promófilmekig, amelyek a projekt különböző szakaszait foglalják össze és teszik fogyaszthatóvá utólagosan a szakemberek és a tágabb, érdeklődő közönség számára is a projekt weboldala, filmarchívumok, fotógalériák, és közösségi média különböző felületein. Mindennek célja a nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése, és ajánlások kidolgozása a hazai alkalmazásra. A közösségfejlesztés azért is fontos, hogy ezzel is elősegítsük a vidéki térségekben élők helyben maradását, boldogulását, egyúttal csökkentsük e térségekből a fejlettebb pólusok.

A közvetlen, elsődleges célcsoportunk azon szakemberek köre, akik a közösségfejlesztés terén állami és nem állami intézményekben tevékenykednek, és hozzá tudnak járulni ahhoz az ismeret-átadáshoz, amely a projektünk céljainak elérése érdekében szükséges.

A projekt megvalósítása során különös figyelmet fordítottunk az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítésére, így már a közvetlen célcsoportba tartozó szakemberek kiválasztásánál előnyben részesítjük a hátrányos helyzetűeket, illetve megváltozott munkaképességű személyeket. A roma származású szakemberek bevonása projektünk jellegéből adódóan (kultúra átadás, kölcsönös megismertetés) alapvető fontosságú. Természetes, hogy a projekt eredményeinek hosszú távú haszonélvezői, a közvetett célcsoport tagjai között is meg fognak jelenni a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők és más, az esélyegyenlőség szempontjából releváns csoportok.

A cél egyik vezérfonala a szegénység elleni sikeres küzdelem, erős területi fókusszal a leghátrányosabb helyzetű, döntően vidékies kistérségekre vonatkozóan. A fejlesztések által érintett, a közösségfejlesztés által erősített fontosabb tématerületek közé tartozik, a társadalmi együttműködés erősítés elősegítése a társadalmi aktivitás fokozásával, a közösségek megerősítésével, hátrányos megkülönböztetés mérséklésével és szemléletformáló programokkal, a családok társadalmon belüli szerepének erősítésével.

Végezetül kiemelt tématerületünk az önszerveződésre, stratégiai jövőformálásra képes helyi és térségi közösségek kialakítása, a hátrányos helyzetű térségekben – többek között a társadalmi integráció elmélyítése valamint olyan programok, együttlétek generálása, melyek a helyi közösségek bevonását és a közösségi élmények megteremtését hangsúlyozza. Olyan programok ezek, melyek összekötik a különböző művészetek által képviselt kultúrát a lokális hagyományok hétköznapi értékeivel.