A győri Széchenyi István Egyetem kilenc építészmérnök hallgatója - Katona István építész, egyetemi oktató irányításával - az idén csatlakozott először a MEDIAWAVE Nyári Művészeti Táborhoz. A harangláb - mint első ötlet - után végül egy mobil zsebmozi tervezése és kivitelezése lett a tábor célja. A tábor középső időszakában beálló többnapos itéletidő kissé késleltete a munkálatokat, de az építészlelemény a mozi próba felállításának helyéül az almáskertben már álló MEDIAWAVE színpadot találta, amely tulajdonképpen a Frigyes laktanya tetőszerkezetének egy míves darabja. Így akár kaszárnyamozi is lehetett volna az elkészült épület neve, de a zárónap véletlenül mellette elhelyezett aratókoszorúról "Újkalász zsebmozi" elnevezés is ráragadt a létesítményre.

Az épület olyannyira népszerűvé vált, hogy a szeptember 8-i egyetemi új tanszékavatóra is felállítják, majd októberben a pécsi MOVEAST Nemzetközi Filmfesztiválon, novemberben pedig valószínűleg a kehidakustyáni NEWAGES Fesztiválon vendégszerepel. és természetesen a jövő évi MEDIAWAVE Fesztiválon.

Herdics Ági, aki az építészrészleg tagja volt, azért szakított időt magának arra, hogy a fotóműhely munkájába is bekapcsolódjon. De Radu Igaság segítségével fotóanimációt is készített a moziépítés folyamatáról és hangulatfotókat az építész csapat munkálkodásáról. Az utolsó éjszaka összegyűjtötte a máok által az építészekről készített fotókat, de sajnos nem jegyezte fel a szerzőket. Ezért kérjük azokat, akik felismerik fotójukat e válogatásban, azonosítsák be magukat.  (hj)

Az almáskerti sáRtorban

A kezdeti jókedv az esővel semmit sem változott, csupán izgalmasabbá tette az amúgy sem hétköznapi sátorozást. Némi aggodalom észrevehető volt a sátor többi lakója arcán, vajon az almáskert legnagyobb - 6 személyes -sátra az első napi párásodás okozta beázás után, a több napos esőt túléli-e.. és a logikát meghazudtolva:túlélte. Csupán a szilárd talaj kezdett eltűnni, és elkezdődött a több napon át tartó állandó nedvesség- és hidegérzet. A hidegérzeten lehetett enyhíteni, no de a pálinkakészlet is véges volt. Szerencsére az aggódó szülők gondoskodtak utánpótlásról, amit jó gyerekek lévén igyekeztünk hamar elfogyasztani (persze csak a hideg miatt). Az utolsó napokra a rajtunk lévő ruharéteg egyre fogyott, a moziépítés pedig egyre inkább a vége felé közeledett. A sufniba felaggatott törölközők, kiszögezett farmernadrágok nehéz szívvel, a jövő évi kalandokat várva visszakerültek az utazótáskába…

Horváth Zsófi