www.mediawavefestival.hu | www.romerhaz.eu | www.passportcontrol.eu | www.filmfundgyor.eu

  

 

 

 "RAVAZDI PARASZTSZALON"

2022 VÉGI PROGRAMJAIBÓL

 

november 23. (szerda)

"Közösség- és fesztiválszervezők"-sorozat

HENICS TAMÁS

 (Ladikos Fesztivál,

fotográfus, népzenész, virológus kutató)

*

ovember 30. (szerda)
"Közösség- és fesztiválszervezők"-sorozat

SÜLYI PÉTER

(Hérétország Köztivál, Omega szövegírója)

*

december 7. (szerda)
„Győrből elszármazott muzsikusok”-sorozat
KÉZDY LUCA

(kortárs jazz hegedűs)

*

december 14. (szerda)
„A magyar improvizatív zene egyéniségei"-sorozat
DRESCH MIHÁLY & TÓTH VIKTOR

 (az egyik szaxofonos beszélget a másikkal)

*

december 21. (szerda)
"Közösség- és fesztiválszervezők" sorozat

FÉLÚTON

beszélgetés Deésy Gábor "Kacsá"-val

a Cifra Műhelyről és a népi indíttatásról

+

ŐRHEGYI MEDIAWAVE KARÁCSONY

különleges karácsonyi sütik kóstolója

 

 

  

 

 

 "RAVAZDI PARASZTSZALON"

2022 VÉGI PROGRAMJAIBÓL

 

november 23. (szerda)

"Közösség- és fesztiválszervezők"-sorozat

HENICS TAMÁS

 (Ladikos Fesztivál,

fotográfus, népzenész, virológus kutató)

*

ovember 30. (szerda)
"Közösség- és fesztiválszervezők"-sorozat

SÜLYI PÉTER

(Hérétország Köztivál, Omega szövegírója)

*

december 7. (szerda)
„Győrből elszármazott muzsikusok”-sorozat
KÉZDY LUCA

(kortárs jazz hegedűs)

*

december 14. (szerda)
„A magyar improvizatív zene egyéniségei"-sorozat
DRESCH MIHÁLY & TÓTH VIKTOR

 (az egyik szaxofonos beszélget a másikkal)

*

december 21. (szerda)
"Közösség- és fesztiválszervezők" sorozat

FÉLÚTON

beszélgetés Deésy Gábor "Kacsá"-val

a Cifra Műhelyről és a népi indíttatásról

+

ŐRHEGYI MEDIAWAVE KARÁCSONY

különleges karácsonyi sütik kóstolója

 

 

etnik Archív
2022. július PSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzV Aktuális program:
2022.11.28.
01020304050607080910111213141516171819202122232425262728293031

KÖZVETLEN KÉRDÉS

Név:
E-mail:
Kérdés:

HÍRLEVÉL

Név:
E-mail cím:
Feliratkozom az alábbi hírlevelekre:
MEDIAWAVE
MEDIAWAVE webTV
Passport Control
Adatok módosítása, leiratkozás vagy aktiválás újraküldése:
KÉPAJÁNLÓ

ALAPÍTVÁNYI HÍREK

2009.02.06.

"Két percnyi tangóban egy egész élet drámáját éljünk meg" - interjú az ASTILLERO zenekarral


2007-ben készült az alábbi interjú az akkor első európai koncertkörútjára készülő zenekkaral. Címoldalra kerülésének aktualitása, ők adják az április 25-én kezdődő MEDIAWAVE nyitókoncertjét.

- A zenekar még ismeretlen Magyarországon. Mondanál pár szót magatokról?

 

- Az Astilero három éve alakult. A zenekar tagjai korábban mindenféle tangó-stílusban otthonosan mozogtak, és különböző tangó zenei formációkban már játszottak együtt. E hagyomány mélyreható ismerete mellett az Astillero tagjai elhatározták, hogy a hagyományos tangót kortárs zenévé fejlesztik tovább, az új generáció nyelvévé, ami a mai buenos aires-i valóságot tükrözi. Minden darabot a zenekar tagjai írták, együtt dolgozták ki a dallamokat egy újfajta megközelítéssel, ami főként a rock bandákra jellemző.

 

 

- Milyen az emberek kapcsolata a tangóval Argentínában és hogyan ez változott az idők során?

 

- A 40-es, 50-es években Buenos Airesben a populáris zene a tangó volt. Mintegy 600 zenekar működött a város különböző pontjain. Ez volt a tangó aranykora: egy erőteljes mozgalom, ami a mai szétzilált, globalizálódó világunkban ebben a dimenziójában már elképzelhetetlen. A tangó (eredetileg a szegény munkásosztály zenéje) mára szubkultúrává redukálódott, leginkább a középosztály és az értelmiség egy szűk rétegének zenéje. Ám még mindig (vagy újra?) jelen van a városban, a televízióban és a rádiókban de ugyanúgy a kereskedelmi csatorákon is hallható klisékkel tűzdelt turista-verzióban. A tangó lassan tíz éve ismét hódít Buenos Airesben és a világban. A 70-es és 80-as években ugyan majdnem kihalt, de olyan jelentős művészek hatására, mint Astor Piazzola, sikerült megmenteni.

 

- Európában számos film és feldolgozás album készül ma is Piazzola életéről és zenéjéről és a ti zenétek nagyon hasonló az ő stílusához. Argentínában is élő még ez a felfogás? A zenészek mennyire formálják saját stílusukra ezt a zenét?

 

- Nagyon más a helyzet Európában és Buenos Airesben. Európában számtalan zenész van, főként klasszikusok, akik Piazzola zenéjét és az ő átiratait játsszák. Ez a megközelítés nálunk már nem létezik. A populáris tangó zene legfőbb ismérve a dallamszerkezet; minden zenekar a saját dallamait játssza. Nálunk a legtöbb zenekar régi stílusú tánczenét játszik ú.n. milongában. Piazzola-stílusú, hallgatni való tangó zenét már nagyon ritkán játszanak. A mi zenénk a tangó teljes hagyományát (beleértve Piazzolát) felöleli, ebből növi ki magát, de nem ragad le az 50-es éveknél, mint a legtöbb argentín zenekar, hanem megelőzve Piazzolát a modern zene elemeit használja, mint például a rock, az argentín népzene és a nyugati klasszikus és kortárs zene, mindez magas fokú vizualitással fűszerezve, akácsak a film-zene (videoklippek, live-show-k).

 

 

- Mi a véleményetek a Gotan Project féle tangóhasznosításról? A fiatalok ezt hallgatják Argentínában is?

 

- A Project jól ismert nálunk is, sokan hallgatják, és vannak zenekarok, akik „elektro-tangót” játszanak. Mint tapasztalt fiatal tangó zenészek azt gondoljuk, hogy ez a zene nem igazán tangó zene. Lehet nagyon jó zene és néhány banda (főként a Bajofondo Tango Club) tényleg zseniális. De ha a tangó műfajáról beszélünk, az elektro-tangónak nincs sok köze ehhez a zenéhez. Elsősorban ez elektronikus popzene tangó ízesítéssel, jellemző tangó-hangokkal (bandoneon) és dallamokkal megspékelve. Azonban a tangó és az elektronikus zene időmértéke teljesen ellentétes. A zene mindig az idő általános, szubjektív határainak felrúgása. Az elektronikus zene az afrikai, jazz és a különböző amerikai pop zenékből, az ún. ’groove’ zenéből származik. Ez a zene ugyanazon minták végtelen ismétléseivel próbálja felborítani a hagyományos idő-érzéket; a ’groove zene’ arra késztet bennünket, hogy elveszítsük a tudatos időérzetünket (Afrikában a vallásos rituálékon transzba esnek a dobzenétől) így a szubjektív időérzetünket, hogy az idő múlik, csak kis idő elteltének érezzük. A tangó abszolút az ellentettjére törekszik: hogy két percnyi tangót egy egész élet drámájának éljünk meg. Például egy sajátos ötletet nagyon koncentráltan és odafigyelve akarunk kifejezni. A tangó egy nagyon fontos eleme a magas koncentrációs szinthez való eljutáshoz a rubato-szerű kifejezésmód, az idő-eltolódások, amik az embert nagyon magas koncentrációs szintre emelik (a Pugliese zenekart érdemes meghallgatni). Erre a számítógép programozta elektronikus zene nem képes. Tehát a lényeg a szubjektív időérzet, amikor két percet nagyon intenzív időtartamnak élünk meg.

 

- Mi a vizualitás szerepe a művészeti koncepciótokban?

 

- Nincs koncepciónk. A tangó igencsak vizuális zene, semmi köze nincs az absztrakt fogalmához, az európai kortárs zenei áramlatok (pl. szerializmus) ú.n. „abszolút” zenéjéhez. Mivel a tangó kezdetektől zene és tánc volt egyszerre, már magával hordozta a tánc vizuális elemeit. Már Carlos Gardel is készített olyan filmeket, ahol tangót énekelt, és a film történetét átszőtték ilyenkor a videoklippek. Aztán az 50-es években Edmundo Rivero énekes az Aníbal Troilo zenekkaral készített videoklippeket, például a híres „Sur” c. tangót, ahol a dalok közben láthatók képek a városról, különösen a déli belvárosi részekről.
Az új tangó zenénk is tele van vizuális ötletekkel, amik sokat segítenek a zenészeknek egy bizonyos darab, vagy annak egy részének megértésében. Ezekre a vizuális ötletekre koncentrálva könnyebb megszerkeszteni a dallamot és értelmezni a darabot.
Egyszer csak úgy jött az ötlet, hogy vetítsünk video klippeket is egy-egy live-show közben. Aztán kipróbáltuk, és kiderült, hogy a zene elég erős ahhoz, hogy ne vesszen el az igencsak kifejező képek mellett. És még ennél is több: úgy gondoljuk, hogy a videoklippek a zenével keveredve segítenek közvetíteni az ötleteket és a különböző dallamok hangulatát és segítik a koncentrálást. Gyakran megtörténik (pl. a Gotan Project live-show-i közben), hogy a video klippek elvonják a figyelmet, és a zene energiáját vesztve a video háttérzenéjévé válik. De a mi zenénk érvényesíti magát.

 

- Milyen lehetőségei, célja lehet otthon egy zenésznek?

 

- A túlélés. A sikeres művészeti fejlődését ennek a projektnek igencsak befolyásolják a körülmények, mégpedig hogy ez a fajta zene szinte eladhatatlan Argentínában. Már majdnem három éve játszuk ezt a zenét; sikeresnek mondhatjuk magunkat, hiszen sokan ismerik és szeretik a zenénket, felbukkanunk a tévében, a rádióban, az újságokban, de eddig még szinte semmit sem kerestünk. Ennek a furcsa helyzetnek számos oka van. Az egyik, hogy Buenos Airesben nagyon erős a műkedvelők hatása. Egyrészt ez szép és jó, hisz nagyon sok a kreatív ember, akiknek van állandó munkahelye, de szabadidejükben eljárnak pl. színészetet tanulni. Ezek az emberek minden energiájukat arra fordítják, hogy csináljanak egy jó tangó zenekart. Tehát ezek a műkedvelők nagyon magas szinten játszanak, - de tönkreteszik a piacot. Mivel van miből élniük, nem érdekli őket, hogy megfizetik –e a muzsikájukat, egyszerűen csak meg akarják mutatni magukat. De éppen ezért a szervezők és a közönség nem fog megfizetni rendesen egy profi bandát, mert találnak mást, akik szinte ingyen játszanak. Tényleg nagyon nehéz egy szabadúszó zenésznek a muzsikálásból élnie. Még a legismertebb zenészeknek is kell vállalniuk tanítást, 20-30 tanítványt, hogy legyen miből megélniük. Tehát a jövőbeli művészeti ambíciónk a zenénk továbbfejlesztése, és a járni a saját utunkat. De ez csak akkor lesz sikeres, ha megtaláljuk a módját, hogy pénzt keressünk a saját projektünkkel, hiszen pénz nélkül elég nehéz fenntartani a lelkesedést. Nagyon sok energiánk megy rá mindannyiunknak arra is, hogy megéljünk valahogy, éjjel-nappal dolgozunk.

 

- Zenétekből európai modern hatások is érződnek, milyen ihletőket tudnátok ti megnevezni?

 

- Talán azért találtuk meg egymást és fejlesztettük ezt az új stílust ilyen sikeressé, mert mindannyiunknak nagyon hasonló a zenei ízlésünk. Persze egyikünk inkább ezt a zenét hallgatja, a másikunk amazt. De általában – és a zenénket is ez befolyásolja – a következő zenéket hallgatjuk: természetesen minden régi tangó zenét, (a 40-es 50-es évek kiváló zenekarainak felvételeit eredetiben) Piazzolla, The Beatles, 70-es évek rockzenéje, King Crimson, Led Zeppelin, Black Sabbath..., Tom Waits, az összes argentín népzenei stílust, európai klasszikus és barokk zenét.

 

- Mondanátok pár szót az eredeti tangó jelenlegi helyzetéről. Még ma is létezik egyáltalán? Vannak olyanok, akik őrzik a hagyományokat? Vagy ez egy teljesen rossz kérdés és a tangó továbbra is az emberek életetek része? A tangó ugyanazt jelenti a városokban, mint a falvakban?

 

- Argentínában a populáris zenének kétfajta megnyilvánulása létezik:
1.: Nagy a különböző népzenei stílusok választéka. A vidéki Argentína zenéje – nagyon kevesen élnek e hihetetlen nagy ország hatalmas területein.
2.: A tangó Buenos Aires zenéje, a metropoliszban 14 millióan élnek nagyon kis területen
E két jelenség története és lényege nagyon különböző. Mindegyik 80-150 éve létezik, és mindegyik az európai bevándorlók folklór hagyományaiban gyökerezik. A különböző stílusok kialakulása az Argentína különböző tájain élő emberek eltérő körülményeinek függvénye, attól függően, hogy mely bevándorló csoportok domináltak ott éppen ( Például a Llamamé dallamok nagyon hasonlítanak a dél-német, ausztriai és a lengyel népzenére, hisz Észak-Argentínában ezek voltak a legnagyobb bevándorló népek.) és hogy milyen az oktatás színvonala és az emberek kultúrája. Természetesen Argentínában Buenos Aires a kulturális élet központja).

 

- Tehát ezidáig mit jelentett a néphagyomány és a tangó?

 

- A különböző folklór stílusok a vidéki emberek önkifejező eszlözei. Az egyszerű emberek, főként a mezőgazdaságban dolgozók, nagyon egyszerű, kedves zenét és táncot alakítottak ki. Ez a hagyomány még ma is él. A falusiak, beleértve a fiatalokat is, összejönnek megünnepelni szokásaikat, ünnepeiket saját hagyományőrző stílusukban. Ezek a stílusok a maguk egyszerűségében még ma is élnek és szinte semmit sem változtak. Ha ezt a zenét megpróbáljuk tovább bonyolítani, megszűnik a zene egyszerűsége, és elveszti báját. Ez a tangó és a népzene közti óriási különbség.
A tangó a város zenéje és már sok átalakuláson ment keresztül az egész egyszerű stíluson át a komplex, művészeti, mély zenéig. Pár mondatban összefoglalnám a tangó történetét: az első tangó 1880 körül bukkant fel a bevándorló csoportok – főként a spanyol és olasz - zenéiből és táncaiból, akik Buenos Aires kikötőjében ütötték el az időt. Akkoriban egy nagyon erős társadalmi változás ment végbe. A legtöbb bevándorló Buenos Aires külterületein akart földhöz jutni és gazdálkodó vállalkozóként pénzt keresni. De ezek az álmok nem váltak valóra. Pár nagy földbirtokos már leosztotta egymás közt a földeket és a sok millió bevándorló ott állt Buenos Airesben pénz nélkül, még vissza sem tudtak utazni hazájukba. A tangó első korszaka 1880-1920 közt virágzott, amikor a buenos aires-i lakosok száma két millióról nyolc millióra nőtt. Rettenetes helyzet alakult ki: szükség volt a bérlakásokra, munkanélküliség, szegénység, bűnözés jellemzte ezt az időszakot. Ebből a milliőből nőtte ki magát a tangó.

Kezdetben a művelt közép- és felsőosztály obszcén táncnak titulálta. Azonban 1910 körül az angol tengerészek elvitték Párizsba és egyszeriben igen népszerűvé vált a burzsoázia körében. Ez volt a tangó nagy berobbanása. Mivel a művelt középosztály az európai metropoliszok – elsősorban Párizs - felé orientálódott, a tangó bekerült a kávéházakba és szalonokba. Ettől fogva a tangó különböző hullámokban a nagyon egyszerű popluláris zenéből egyre komplexebb muzsikává alakult át. A klasszikus zenészek kiterjesztették a játék terjedelmét, a hangszerelést, a harmóniát és virtuozitást. Szövege a magas költészet külön műfajává, a tánc pedig kifejező improvizatív páros tánccá vált. Tehát a tangó fejlődésének ezen képessége jelenti a legnagyobb különbséget a népzene és a tangó közt. A tangón belül, hasonlóan a klasszikus európai zenéhez, sok zenész kialakította saját személyes stílusát. A tangónak ezt a bizonyos elemét és kialakulásának körülményeit nagyon fontos megérteni. Emiatt, a tangó fejlődésének köszönhetően a különböző korszakok stílusai újra elhasználódtak. Ma, ha Carlos Gardel stílusában énekel valaki tangót, közhely marad csupán. A valóság, a stílus és a divat Buenos Airesben teljesen megváltozott mára, míg az egyszeű emberek vidéki életében ehhez képest alig változott valami.

 

- Milyen érzésekkeljöttök Európába?

 

Nagyon izgatottak vagyunk! Európában gyökerezik a kultúránk. Szinte minden argentín európai bevándorlók leszármazottja. Értékrendünk és oktatási rendszerünk is nagyon európai.

pp

 

 

Ossza meg ismerőseivel:
KERESŐ


      
KIEMELT HÍREK
2022.11.13. 09:08

MEDITERRÁN VILÁGNAP

November28-án 25 országban

36 koncert. Magyarországi

nyertes a Mediawave.

Budapest, Fény utcai piac


19:00 Tariqa &

Simorág TánCirkusz

 

TAGSÁGOK
FŐ TÁMOGATÓ

A MŰKÖDÉS TÁMOGATÓJA

 

MAGYAR FESZTIVÁL SZÖVETSÉG

A MEDIAWAVE

Kiváló Minősítésű Magyar Fesztivál

 

A MEDIAWAVE Minősített

Európai Fesztivál

PARTNER OLDALAK

 

 

 

 

SZABADOS MUSIC

DIRECTORY

 


Kártyás fizetés szolgáltatója
Elfogadott kártyák