A MEDIAWAVE Nyári Művészeti Tábor fotós résztvevői végigfotózták a Cafés & Citizenry Projekt első állomásának működését, annak próbáit, civil pillanatait, zárókoncertjét, valamint készítettek portrékat a résztvevőkről. De nem feledkeztek meg a közben egyre jobban alakuló kávéházi tér hangulatairól, pl. a a falra festett, napról napra változó festmény hangulatfokozó jellegéről.

A zenei műhely munkája Herdics Ágit beállított zenészportrék készítésére ihlette a Kovács udvarház ódon falai között.

Augusztus 6-án, 21 órától került sor a zenei műhely zárókoncertjére a kisharsány Kovács Udvarház udvari nagyszínpadán, az Ördögkatlan Fesztivál keretében. Érzékelve a közönség érdeklődés fokozódását nem mertük megcsinálni az e célra 5 nap alatt kávéházá alakított kocsiszínben. Szerencsénk volt, mert többszöröse érdeklődés lett, mint kávéházunk befogadóképessége.

A záróestet Balog Zoltán államtitkár, a projekt fővédnöke nyitotta meg. A koncert végére nagy hangulat kerekedett és táncmulatságba csapott át a koncert.

A slam poetry műhelyben először csak a különböző városokból érkező verselők ismerkedtek egymással, majd az utolsó napokban - először csak a tábortűz körül -, majd a próbákon is kezdtek együttműködni a zenei műhelyből Duduval, alias Horváth Dániellen, a nagy tehetségű és érzékenységű hegedűssel. A záróelőadás már e közös munkát mutatja.

A zenei műhely augusztus 2-án estére gyűlt össze és Both Miklós műhelyvezető irányításával végigpróbálták a 3-4-5-6 napokat. Délelőtt és délután is 3-3 órát. 3 számot sikerült összeállítani, amelyek Both Miklós szervezényei, de a szerzemények nyitott részeibe minden résztvevő belehozhatta a saját zenei gondolatait. Kemény munka volt. A muzsiksok egy idő után úgy érezték, hogy túlpróbálják a témákat, de a záróelőadáson mindez visszajött. Azaz ott már nem az előadásra kellett figyelniük, hanem arra, hogyan tudnak minél több szinten hatást gyakorolni a közönségre. Ki-ki a saját eszközeivel.

Az irodalmi vagy slam poetry műhely is sok helyen próbált. Az árok parton, éjszakákon át a tábortűz mellett, nyilvánosan, ami növelte hírűket, mert még éjjel 2-3 órakor slammeltek több esetben és ennek híre ment.

A kisharsányi Kovács udvarház elhagyott kocsiszínjét a workshop ideje alatt fokozatosan kávéházzá alakítottuk át, amelyet nemcsak a projekt zenei és irodalmi/slam poetry résztvevői használtak, hanem egész nap az Ördögkatlan Fesztivál közönségének rendelkezésére állt. Akár egy kávé melletti beszélgetés céljából, vagy az esti koncertek színhelyéül szolgált. A kocsiszín egyik falára képzőművészek az első naptól kezdve elkezdték felfesteni az első projekt jelképeként használt (plakát, banner, molinó, stb.) kávéházi jelenet kontúrjait, majd napról napra szinezték, diszítették, amely az utalsó napra pompázott teljességében.

A projekt résztvevői a próbákon kívül élték civil életüket, udvaroltak, vagy fogadták a rajongók közeledéseit és kamaráit.

A fesztivál napi programja után a zenei workshop tagjai rendszeresen spontán muzsikálásba kezdtek a tábortűz mellett, vagy a helyi kocsmában a helyiek nagy örömére. Ez is okozta azt, hogy a zárókoncertre nagyszámú helyi és persze városi közönség is összegyűlt.